Japán Nyelvi Tanácsok

[shihouin yoruichi]

Japány Nyelvi Tanácsok

Előszó


Kedves Játékosok! A topic, a ti játékotok könnyítése érdekében lett létrehozva. Célom, hogy a japán szavakat, neveket helyesen tudjátok leírni és kiejteni. Néha könnyebb, máskor pedig nehezebb leckékkel fogtok itt találkozni. Ezek megjelenése kiszámíthatatlan, ugyanis a szabadidőmtől és a kedvemtől függ, ezért lesznek olyan alkalmakak is, mikor naponta felrakok egy, vagy éppen több új leckét is, máskor pedig, mikor már hosszab idő óta semmi új dologgal nem fogtok itt találkozni, ezért megértéseteket és türelmeteket kérem

Ajánlott japán - magyar / magyar - japán online szótár:
www.magyarjapan.dicfor.hu

Kenpachi

[shihouin yoruichi]

Japán Nyelvi Tanácsok

I. Lecke
A kiejtésről


A legjobb pedagógiai érzékemmel összeültem tanácskozni és úgy gondoltam a legkönnyebbel ajánlatos kezdeni, ami pedig nem más, miint a kiejtés.

I/a Magánhangzók kiejtése


A japánok nem használnak hosszú és ékezetes magánhangzókat - -á, -é, -í, -ó, - ö, -ő, -ú, -ü, -ű -, kivéve a rövid i betűt. Azonban attól, hogy írásukban ezek nem szerepelnek, a kiejtésben ugyanúgy élnek. Ha az adott szóban két magánhangzó van egymás mellett akkor a fonetika szerint egy új, harmadik, hosszú magánhangzónak kell ejteni. Hogy könnyebb legyen ezt megérteni gyakorlatban is szemléltetem:

Írásmód: Bleach Kiejtés: Blícs ---> Látni lehet, hogy, az ea betűkből egy hosszú í lett .
Írásmód: Rukia Kiejtés: Rukia / Rúkia --->Hát itt mi történt? Egymás mellet áll az i meg az [/i]a[/i], de mégis két, külön magánhanzónak ejtjük. Nos ez egy speciális eset.

Azonban Nem feltétlen kell két magánhangzónak egymás mellett állnia, hogy azokat hosszan ejtsük. Ha egy önálló magánhangzót hosszan kell ejteni, akkor azt csak leheletnyi finomsággal tesszük és a hangsúly sem azon a betűn / szótagon van:

Írásmód: Zaraki Kenpachi Kiejtés: Záráki Kempácsi (finoman) ---> Mint látjuk az összes a betűt hosszan kell ejteni, persze csak finoman - mintahogy azt oda is írtam -. A Zaraki szóban a végét, a -ki szótagot kell enyhén megnyomni, kihangsúlyozni, de nem túlzottan. A Kenpachi szónál picit más a helyzet. Itt a közepén lévű két betűn az np - n van a hangsúly. Hogy miért m-et írtam a kiejtésnél, az n helyett? A választ a Magyar Grammatika egyik szabályába, a Mássalhangzó Törvényekben találjuk, ami pedig nem más, mint a Képzés Helye Szerinti Hasonulás. Most nem akarok ebbe részletesen belemenni, elég annyi, hogyha egy n, meg egy p áll egymás mellett, akkor az n-t m-nek ejtjük.

Létezik olyan eset a magánhangzók kiejtésében, mikor az i betűt j-nek ejtjük. Ez olyankor fordul elő, ha az i betű előtt egy magánhangzó áll [kiv.: Ai]:
Aizen [Ájzen] ; Tessei [Tesszej] stb....


I/b Mássalhangzók kiejtése


A japán nyelv nem használ többjegyű magánhangzókat írásában, de fonetikájában igen. Ezek mellett két egymás mellett álló mássalhangzó helyett gyakran egy harmadikat ejtünk. Menjünk sorba:

B - Nem alkot egyik msh.-val sem egy harmadikat, b-nek ejtjük. Pl.: Konban Wa - Konbán Vá(finoman) - Jó estét
, személysz
C - Ritka az, amikor c-nek ejtjük egy szóban. Legtöbbször egy h követi és cs-nek ejtjük. Pl.: Bleach - Blícs Kicune - Kicune - Róka

D - Nem alkot egyik msh.-val sem egy harmadikat, d - nek ejtjük Pl.: Doton - Dóton(finoman) - Föld Elem

F - Nem alkot egyik msh.-val sem egy harmadikat. F-nek ejtjük. Pl.: furi - furi(röviden, gyorsan) - hátrány

G - Nem alkot egyik msh.-val sem egy harmadikat, g-nek ejtjük. Pl.: Gan - Gán(finoman) - Rák

H - Ha önmagában áll a szóközben vagy a szó végén akkor elhagyjuk. Ha c áll előtte akkor cs-nek ejtjük. Pl.: Toshiro - tosiró (finoman) ; hari - hári(finoman, gyorsan) - gerenda

J - A félreértésekbe itt szoktak esni azok akik a japán kifejezéseket, neveket magyarra fordítják, ugyani nem j-nek, hanem DZS-nek kell ejteni, akár a szó elején, vagy szóközben, végén áll. Pl.: jari - dzsári(finoman) - kavics

K - Nem alkot egyik msh.-val sem egy harmadikat, k-nak ejtjük. Pl.: Kiaku - Kjaku - Vendég

L - Nem alkot egyik msh.-val sem egy harmadikat, l-nek ejtjük.

M - Nem alkot egyik msh.-val sem egy harmadikat, m-nek ejtjük.

N - Nem alkot egyik msh.-val sem egy harmadikat, n-nek ejtjük.

P - Nem alkot egyik msh.-val sem egy harmadikat, p-nek ejtjük.

R - Nem alkot egyik msh.-val sem egy harmadikat, r-nek ejtjük.

S - Ha a szó elején áll s-nek, ha a szöközben vagy végén akkor sz-nek ejtjük. Ha egy t áll előtte akkor a kettő együtt egy c-nek felel meg Pl.: Shiro - Síró(finoman) - Név ; Tessei - Tesszej - Vas ; Tsugumi - Cugumi - kard

T - Ha egy s van mögötte c-nek ejtjük, ha nem, akkor pedig simán t-nek.

V - Nem alkot egyik msh.-val sem egy harmadikat, v-nek ejtjük.

Y - Az Y-t vagy j - nek, vagy i - nek ejtjük. Ha msh. áll előtte akkor i-nek, ha mgh. akkor pedig j-nek ejtjük. Egy példával mindkét esetet meg tudom mutatni: hyakuyakunochou - Hjakuiakunochou - A rizspálinka egyik elnevezése, a sake szinonimája

Z - Ha egy magánhangzó áll előtte, enyhe sz-es beütése van, amúgy z - nek ejtjük.

Nos, ennyi lenne az első lecke. Jó olvasást kíván:

Hitsugaya Toshiró tanár bácsi